Nyári délután, ritkásra leengedett redőny, félhomály a szobában.
Áll a dédi az ablak mellett, rendezgeti-igazgatja a függönyt, amihez amúgy teljesen felesleges lett volna hozzányúlni.
A beszűrődő napfényben láthatóvá válik a szoba poros levegője.
Csendes-pihenő ez a dédunokának, aki nem alszik, hanem a dédi mozdulatait figyeli.
Teremtés, szemlélődés.