.
"A választás nem könnyű: ismerjük el, hogy egy zárt gondolatvilágnak megvan a maga lenyűgöző vonzereje, s hogy megpróbáljunk kiszakadni belőle, ahhoz nem mindig elég a puszta kétely.
Az ember sajátos szokása, hogy szeret otthonosan berendezkedni adott világában. Tárgyait és fogalmait éppúgy magához szelídíti, akárcsak háziállatait. A lényeg, hogy megkapaszkodhasson valamiben, ami feledteti vele magányát és halandóságát.
E célra, ha hajlandó egyezkedni, az ideológia egy teljes univerzumot kínál neki. Ez a világ mesterséges ugyan, de megóvja őt az ember körül ólálkodó legnagyobb veszélytől: a szabadságtól. Aki e zárt univerzumból kilép, elveszti otthonát. Elveszti búvóhelyét, fenyegetett védettségét, elveszti szögesdróttal övezett biztonságát.
Ha pusztán jelképes értelemben is, de vándorútra indul, amelyről nem tudja, hová vezet, csupán egy bizonyos: egyre távolabb minden lehetséges otthontól és menedéktől."
Kertész Imre, 2005., Sorbonne díszdoktorrá avatásának beszéde, részlet (link)
