.
"Az emberek többsége kettős téves hiedeIemmel csapja be magát:
hisz (az emberek, dolgok, tettek, nemzetek) örökkévalóságában és
(a tettek, tévedések, hibák, sérelmek) jóvátehetőségében.
Mindkét hiedelem hamis.
A valóságban éppen fordítva van: minden feledésbe merül,
és semmi sem tehető jóvá.
A jóvátétel (bosszú és megbocsátás) szerepét a feledés veszi át."
(Milan Kundera)