.
"Még mindig el tudom hinni azt, hogy aki Amerikában van, avval bármi megtörténhet: bármi, ha kitalál valamit, ami kell az embereknek, akkor ott az megvalósul. Minden arra vár, egy olyan üresség van Amerikában az egész, a táj, a hely, a föld : az az, amit érzel, hogy nincs senki - még így is, hogy elég sokan vannak. A befogadás is egész más, mint itt valahogy, mert hogy mindig valami hiányzik. Azt is lehetne mondani, hogy ezek az amerikaiak boldogtalanok, mindig kell nekik valami, mindig valami nagyobb, jobb, hosszabb, nehezebb. És minden pillanatban meg akarják oldani azt a problémát, ami éppen van; nem dőlnek hátra, nem szórakoznak - nem töltik szórakozással az időt -, hanem a dolgok megoldásával. Egy olyan ember, mint én, aki szintén ebben a betegségben szenvedtem, amíg nem öregedtem meg, hát nekem ez ideális volt."
.
(Wahorn András : ARCOK portrésorozat #03; link ; 03:00 - 04:16 ;
KB8 Film Production, www.kb8.hu )
