.
"Csak félig-meddig léptek át a fizikai valóságba és nem hajlandók vagy nem tudnak beletestesülni a létezés valóságába. Néhányan egyfajta lebegő állapotban stagnálnak ég és föld között. Leginkább mindenben a kettősség jellemzi őket. Kapcsolataikban a se vele, se nélküle, vagy a párhuzamos kapcsolódások, a szakmai életükben a visszafogott, mégis erős karriervágy, vonzalom a művészetekhez, az öntörvényűség fenntartása.
Döntési helyzetekben jelenik meg leginkább ég és föld között lebegő lelkük tehetetlensége. Nagyon nehezen vagy egyáltalán nem hoznak döntéseket. Nem annyira a sodródás, mint inkább a megkapaszkodás jellemző rájuk. Megragadnak minden lehetőséget, hogy horgonyt vessenek, elköteleződés nélkül.
Leginkább a szenvedély hiányzik belőlük, mert a halál utáni vágyódásuk felülírja a földhözragadt élvezetek iránti szomjúságukat. Fél lábbal az életben, fél lábbal az életen túl. Az angyalok és a kerubok nemtelen lények, így a lebegő létformák sem kötődnek a testiség valóságához, inkább kerülő utakon isszák ki az élet élvezeteinek a vizét.
Kik ők? Közöttünk élő lebegő lények, se férfiak, se nők, hanem valahol a kettő között megrekedt létformák. Képesek lennének beletestesülni egy testbe, egy szerepbe? Nem tudom, talán igen, talán nem. Mindenesetre a félig meddig benne lét nagyon sok szenvedést okoz mind nekik, mind a környezetüknek. Átjárja őket a halálvágy, bár nem lesznek öngyilkosok, de fenntartják maguknak a távolság szenvtelen magányát minden helyzetben.
Kik ők? Részei a földnek és az égnek. Közöttünk élő „angyalok”,egyszerre elszakadni és élni vágyó keresők. Én mégis azt hiszem valami hiányzik belőlük. A véglegesség bátorsága, a döntés súlyának teljes felvállalása, az aktív létezés megvalósítása, a nyílt kilépés az ütközőzónába."
( Sárvári György : Lebegő üzemmód ; link )
.
