.
"A mai idealizált emberképünk arról szól, hogy adott egy biológiailag, értelmi és érzelmi működésében is felnőtt és autonóm személyiség, aki az adott döntéshelyzetben releváns tények, belső és környezeti tényezők, ismeretében, a lehetséges cselekvési alternatívákat tudatosan végiggondolva számot vet a következmények önmagára és másokra gyakorolt pozitív és negatív hatásával - és ez alapján hoz egy döntést. Szükség esetén ezt a döntést az előzőekben leírtaknak megfelelően felülbírálja különösebb hisztéria nélkül.
Nos, ez az embertípus messze van attól, amilyenek valójában vagyunk - az ember jellemző módon ösztönvezérelt, irracionálisan gondolkodó, rossz ismeretanyag alapján rossz döntési mechanizmusokkal működik, különösen igaz ez olyan témákban, melyek nagy mélységben érintenek ösztönös tevékenységeket: táplálkozás, szexualitás, emberi kapcsolatok, stb. Az ideál és a valóság közötti eltérésből fakad némi belső feszültség, hiszen mindenki azt gondolja, hogy ő az ideálként megfestett embertípus jeles és tipikus képviselője, de mégsem így viselkedik. Ennek viszont csak egy oka lehet: valaki aljas érdekből és módon manipulálja a dolgokat (leginkább másokat, hiszen MI már felismertük az igazságot, amíg ŐK nem) - s kész is a konteo. Ha pedig más a felelős, helyreáll a belső nyugalom, a személyiségben maradó feszültséget pedig ki lehet fejezni egy jóízű mérgelődéssel, utálkozással."
.
( link )
