.
.
Cipőfűző : Furcsa magasban
"Nem érti senki és Te sem tudod,
hogy halálra ítélt vágyakat húzok
magam után, de már alig bírom
és várom, hogy vegye már valaki észre, hogy sírok.
És csak kezeket látok furcsa magasban,
kiáltanék : nem így akartam,
és nem tudom, hogy miért vagyok itt,
én akartam, vagy valami erre vitt.
Akartam, mert akarni kell,
aki megszületett, az többé nem felel
magáért, mert az öntudat gagyog,
súgja a jelet, hogy íme én vagyok
az aki mindent csak szépen tehet,
s tetteimért már nem felelhetek;
megszült a világ, hogy sorsom is legyen,
hogy eltékozoljam az összes életem.
Nem érti senki és Te sem tudod,
hogy mitől félek, hogy miért hallgatok
arról, amit mondani kell
amit helyettem senki nem mondhat el.
És csak kezeket látok furcsa magasban,
kiáltanék : nem így akartam,
és nem tudom, hogy miért vagyok itt,
én akartam, vagy valami erre vitt.
Akartam, mert akarni kell,
aki megszületett, az többé nem felel
magáért, mert az öntudat gagyog,
súgja a jelet, hogy íme én vagyok
az aki mindent csak szépen tehet,
s tetteimért már nem felelhetek;
megszült a világ, hogy sorsom is legyen,
hogy eltékozoljam az összes életem."
