"Mikor meglát egy famatuzsálemet, a naiv fakereső első gondolata:
mi mindent megért, mennyi mindent látott ez a fa! Törökök, kurucok,
labancok, a történelem viharai… Hamis, teljesen hamis!
Egyrészt a fa nem lát semmit, csak futó rezgéseket, párát, hőt és
napfényt érzékel, minden aktivitása a táplálékszívás, növekedés,
szaporodás. Másrészt mit sem törődik a történelemmel, csak a jelenben él,
ahhoz alkalmazkodik, végtelen toleranciával. Megjegyzem: igazán aktív
életet csak egy vékony külső rétege él, a régebbi részek, a törzs belseje
teljesen halott."
Pósfai György : Dendrománia
