Utak Elíziumba

.

.

(Republic : Aki az én barátom)

.

"Mindenkinek két élete van.

A második akkor kezdődik,

amikor rájövünk, hogy csak

egy van."

.

( Tom Hiddleston )

.

.

(fénykép)

.

"A globális gazdaságban az informatikai ismeretek és az angoltudás kábé ugyanaz, mint 100 éve az írás-olvasás tudás: ezek nélkül el lehet lenni, de rendes állást kapni nehéz (kivétel persze a politikusi karrier).
...
Ha hoznánk USA-ból, Angliából, Ausztráliából anyanyelvi tanárokat, és egy tanár minden héten 20 órát tartana, és minden osztálynak heti 2 anyanyelvi angolórája lenne, akkor 3700 anyanyelvi tanárra lenne szükség. Ha feltesszük, hogy havi 1 millió forintért tudunk szerezni ilyen tanárokat (szerintem tudunk), akkor ez éves 3700*12 millió = 44 milliárd forint, azaz évente 44 milliárdból óriásit lehetne dobni a magyarok nyelvtudásán, és indirekt módon a globális versenyképességünkön.
...
Ha általános iskolában végig lenne a mostani "sima" nyelvoktatás mellett még heti 2 angol anyanyelvi órája a gyerekeknek, az azt jelenthetné, hogy a gyerekek nagy része nyolcadikra elérne egy társalgási/középfokú szintre. Ez a globális munkaerőpiacon a minimumelvárás, és ha ezt meg tudják csinálni a finnek, meg a hollandok, akkor nekünk is tudnunk kell ezt: az angol az új latin, muszáj mindenkinek megtanulnia.
...
A populista/hatásvadász összehasonlítás pedig a következő: A Népstadion közel 200 milliárdba fog kerülni. Ebből majdnem 5 évig lehetne a fent vázolt programot folytatni. Biztos fontos a Népstadion, de úgy érzem kissé fontosabb lenne a magyar humántőke fejlesztése, mert ez az igazi befektetés a jövőbe."

.

(Zsiday Viktor ; a teljes cikk itt )

.

"Mit bánom én, hogy érdemes vagy céltalan a dolgom?
 Patak vagyok : kérdjem-e, hogy habomat hova hordom?

 Harcolok : nem tudom, kiért és nem tudom ki ellen.
 Nem kell ismernem célomat, mert célom ismer engem."

(Weöres Sándor)

.

.

"A folyó egyszerre van ott mindenütt, eredeténél és torkolatánál, a vízesésnél, a révnél, a duzzasztógátnál, a tengerben, fenn a hegyeken, egyszerre mindenütt, s hogy számára csak a jelen létezik, nem ismeri sem a múlt árnyékát, sem a jövő árnyékát.

...

Minden szenvedés oka csupán csak az idő, minden önkínzás, félelem oka : az idő. S lám : máris legyőztünk, máris ártalmatlanná tettünk a világon mindent, ami nehéz, ami ellenséges, mihelyt legyőzzük, mihelyt kiiktatjuk gondolatainkból az időt..."

.

( Hermann Hesse : Sziddhárta )

.

.

( Kelet és nyugat; Keresztúri Ferenc, Farkas Péter, Springer János)

.

.

(fénykép)

.

"A sors az életkerék forgása, de oly módon, hogy a kereket maga az ember forgatja és önmagán önmagát forgatja és a forgás aszerint kényszer, vagy szabadság, hogy az ember kényszerből forgatja a kényszer irányába, vagy szabadon, a felszabadulás irányába. A sors tulajdonképpen dráma. Végül is nemcsak a végzet, hanem a megszabadulás kiindulópontja is. Mert ha a kerék forgásában össze is lehet törni, ezt olyan irányban lehet forgatni, hogy a kerék önmagát felszámolhatja. A sors akkor göngyölíthető fel, ha az ember azt magára veszi és éberen feloldja."

(Hamvas Béla : Tabula Smaragdina; részlet)

.

.

"Egyedül a tett a te kiváltságod, sohasem annak gyümölcse."

.

( Bhagavad Gita )

.

.

(fénykép)

.

.

( Charlie : Ne légy kemény )

.

.

( fénykép )

.

"Gyerekkoromban minden lében kanál, játékos kislány voltam. Egy alkalommal a padlásunkon találtam egy régi szagú szentek életét, azt kezdtem el olvasni. Különösen a szüzek és vértanúk érdekeltek, utánozni akartam őket gyerekfejjel. A padláson, meg az utcánk végén, a kis erdőben térden állva imádkoztam. Vezekelni is próbáltam, a lepedőm alá fadarabot tettem, szúrós kis mellényt vettem magamra. Mindennap misére jártam, áldoztam. Úgy 7-10 éves lehettem, amikor az a fordulat bekövetkezett.

    Úgy gondoltam, hogy apácaként teljesülhet a vágyam, szűz és vértanú lehetek. Édesanyám örült neki, de édesapám nehezen akart elengedni, mert én voltam a legkisebb a családban. Otthon Baján irgalmasok, ferencesek és a mi nővéreink dolgoztak. Édesanyám nem akart kórházba engedni, így maradtak a kalocsai iskolanővérek. Elmentünk a plébánoshoz, és ő édesanyám kérésére kezébe vette az ügyemet. 14 éves koromban, a négy polgári után jött a válasz, hogy jelentkezhetek Kalocsán. Aquina anya, aki akkor még csak titkárnő volt, fogadott minket nagy szeretettel. Megmondta, hogy a nyári szünidő végén, 1926. Szent Ágoston napján beléphetek. Édesanyám fogadott egy házi varrónőt, aki elkészítette a kelengyémet, búcsúzáskor egy rózsafüzért kaptam tőle, most is őrzöm, azzal szeretném, ha eltemetnének. Pomázi Ilonkától kaptam egy imát: édesanya imája apáca lányáért. Azt édesanyám holtáig imádkozta értem. Azóta már át kellett nekem gépelni, mert a keze alatt egészen elporladt.

...

Édesanyám halála után Püspökszentlászlóra kerültem, ahol 12 évig idegenvezetőként működtem az arborétumban, majd 12 éven át gondozott voltam a helyi otthonban. Ezután kerültem Mágocsra, majd Verőcére, a Migazziba."

.

Aquináta nővér 1912 -ben született Baján és 2010. január 3-án hunyt el Verőcén.

.

( forrás : Kalocsainoverek.hu ; link )

.

.

(fénykép)

.

"Van bennünk, a magyarságban egy túlságos hajlam a múltba révedésre és a múltba fordulásra. A jelen problémáinak megoldásához is a múltunkban kísérelünk meg támpontokat találni. Valamiféle dicső múltat próbálunk helyreállítani vagy visszahozni. Pedig azt gondolom, a magyarságnak nem annyira a múltja hiányzik, és nem is annyira a múlt rejti magában a megoldást, hanem inkább egy értelmes jövőképre lenne elsősorban szükségünk, valamint egy értelmes jelentudatra. Ennek fontos eleme: belátni a saját felelősségünket. Nem állandóan másra mutogatni: a Jóistenre, aki ver minket, meg a külső és belső ellenségekre. A buddhizmusnak egyik alapállása, hogy saját kezünkben van a sorsunk, a jövőnk. Felelősek vagyunk az életünkért, és a problémáinkért is, amelyekkel jelenleg küzdünk. Ezt a felelősségvállalást és tartást közvetítheti a buddhizmus a mai társadalom felé. Ami pedig a jövőt illeti, igazán értelmes célokat és jövőképet csak valódi értékekre támaszkodva alkothatunk meg magunknak."

.

( Pressing Lajos Lílávadzsra )

.

"Nézem a vendégmunkás-sorozatot, Skarbit Andrást, régen meghalt tiszaeszlári lakost, aki hetente kétszer leutazta a Budapest-Tiszaeszlár távolságot, itt dolgozott, hogy oda mehessen haza. Nem is értem, miért őrá esett Korniss választása, nincs benne semmi rejtett szépség, hogy ha jobban megnézed, a profilja vagy a szeme, vagy a tartása. Talán csak annyiban volt más, hogy elviselte az arcára, magára irányított objektíveket. Annyira átlagos, amennyire átlagos lehet valaki, svájcisapkás melós, utcakövet rak, gödörbe ereszkedik, kenyeret vág, alszik, olvas. Születik, elvegyül, kiválik. Férj, apa, nagyapa.

Annyira átlagos, amennyire csak lehet, és közben azt érzi az ember, hogy van itt egy ember, aki mintha soha életében, egyetlen percre nem lett volna boldog. És mivel átlagos, lehet mondani, hogy van vagy volt itt egy lakosság, népesség vagy mi, amelyik soha életében, egyetlen percre nem volt boldog. És van vagy volt egy ember, a kezében kamerával, aki nem fordította el a fejét. Aki dokumentálta, hogy ha esetleg kérdezik vagy alkudni lehet, el tudjuk mondani: megbűnhődtük már a jövendőt is. Ők bűnhődték meg nekünk."

.

( Fáy Miklós - Skarbit András; részlet ; link )

.

.

( fénykép )

.

.

.

.

( Püspökszentlászló , temető , sírfelirat , nővérek, nővér , kastély, otthon )

.

.

( Mary Beard : Róma, a határtalan birodalom ; Ultimate Rome : Empire without limit ; link )

.

"Elmegyek, elmegyek, jó messzire;

nem leszek senkinek a terhére.

Nem írok levelet, nem is üzenek;

lesz még tavasz, lesz még nyár,

de én nem leszek."

.

( link )

.

"A karaktergyilkosság mint műfaj nem is írja le pontosan ezt a minden mérték és szint alá süllyedő hadjáratot, ami jóval meghalad minden korábban elképzeltet. ... Ez már nem egyszerűen karaktergyilkosság, hanem nyilvános kivégzés. Ez a hatalom ilyen: nem zár börtönbe a politikai véleményért, csak egzisztenciálisan tesz tönkre. Megtörsz és behódolsz, vagy az éhhalál. Esetleg az emigráció."

.

( B1 ; link )

.

.

( Fábián Juli and Zoohacker : Jazz and wine )

.

"Az analitikus terápia valójában csak a beszélgetésre, az elfogadásra és a megértésre fókuszál, de nem helyezi előtérbe a fejlődést, a kitörést. Megtanít gondolkodni, reflektálni és figyelni, értelmezni a jelenségeket, de nem tanít meg előrelépni, változni, szembe menni a félelmeinkkel. Mert az analitikus alapállás elutasítja a változás felelősségének a felerősítését. A 'betegre', az ügyfélre bízza, hogy változik-e vagy sem. Elviszi az ügyfelet a változás megértésének a kapujáig, de szelíden nem löki be rajta, nem kéri számon tőle a kivitelezését a változásnak, az elmozdulásnak. Ez fáj."

.

( Sárvári György : Terápia sorozat kritika, részlet; Bardo Consulting )

.

"A régi ismerősök és az új arcok csak hosszabb-rövidebb ideig bukkannak fel, és az út során szerzett ismerősök rendre elmaradoznak. Sorsok törnek félbe, ki nem mondott ígéretek kerülnek megszegésre, első pillantásra izgalmas, sokat ígérő karakterek maradnak kibontatlanul, és tűnnek el idő előtt Dargay életéből, és válnak így a velük töltött illanó pillanatok még értékesebbé. A mainstream sorozatoktól mind dramaturgiájában, mind eszköztárában, mind hatásmechanizmusában elütő széria töredékekben mesél az elmúlásról, miközben mozaikjaiban találkozásainknak és árulásainknak, a lét egyszeriségének, megismételhetetlenségének és rövidségének, sorsunk be nem váltott ígéreteinek és csodáinak, egyszóval a teljes életnek - és a halálnak- állít modellt."

.

( Terápia, 3. évad; kritika, Kovács-Cohner Róbert; link )

.

"A középosztálybeliség a jólétről, jól létről, a szabad választásról szól. Ott és akkor azt csinálhasd, amit akarsz, amit helyesnek tartasz. Ha egy társadalomban sok a szabad ember, akkor az a társadalom sokkal több lehetőséget tud adni az egyes embereknek. Ha egy ember jól él, ha szabad a döntéseiben, akkor nem csak azért dolgozik, hogy meglegyen a napi betevő, hanem azért, hogy jó dolgokat hozzon létre. Ha egy ember jól él és szabad, akkor képes kitekinteni a saját életéből, és tenni másokért, számára fontos ügyekért.

Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy van-e ma Magyarországnak egy olyan középosztálya, amely valóban képes a politikai, gazdasági, kulturális rendszert befolyásolni, egy igazságosabb társadalmi berendezkedésért küzdeni. Multimédiás riportjainkban bemutatjuk, hogyan él és gondolkozik a szűk, félrecsúszott magyar középosztály. Mire költik a pénzüket azok, akik európai színvonalon élnek, és mivel küzdenek azok, akik méltatlanul csúsznak ki a középosztályból! Cikkeinkben pedig arra keressük a választ, hogy hogyan jutottunk odáig, hogy ilyen szűk ma Magyarországon a középosztály, és vajon van-e kiút."

.

( Abcug.hu ; link )

.

"Mi marad majd mindazon félelmeidből és vágyaidból, amelyek nap mint nap fölemésztik figyelmed zömét a problémás élethelyzeteidben? Egy kötőjel. Az a néhány centiméteres vonalka a sírköveden, ami születési és elhalálozási évszámodat összeköti."

.

( Eckhart Tolle )

.

Sok ügyfélszolgálatos pult van nyitva, sokan várakoznak, a sorszámhúzás után így van idő nézelődni. Az egyik ablak mögött ülő szimpatikusabb, mint a többi, bár nem tudom az okát. Oda szeretnék kerülni. Elérkezik a futó sorszám az enyémhez; hát, nem az az ablak, ahová mentem volna. Elkezdődik az ügyintézés, haladunk; majd félúton kiderül, hogy a 'rendszer' nem működik. Zavar, érdeklődés a senoir kollégától, hogy most mi legyen. Hamar jön, a megoldás is vele : jöjjek át egy másik ablakhoz - majd egyenesen oda irányít, ahová szerettem volna érkezni. Áll leesés, happy end; kis kitérővel bár, de megérkeztem. És persze olyan volt, mint bárki más, semmi különös.

.

.

"Gyakran nem értjük, hogy miért ragadunk bele egy problémába, miért húzódik el egy nehéz ügy megoldása. Ilyenkor bonyolult észre vennünk, hogy milyen részben váltunk részévé annak a nehézségnek, amit meg szeretnénk oldani. Addig vagyunk a problémák fenntartói, ameddig meg nem értjük, hogy minden belőlünk táplálkozik és minden hozzánk tartozik. Addig hordozzuk a feladatunkat, ameddig meg nem haladjuk azt a működési módot, amivel létrehoztuk. A probléma árnyék. Önmagunk lelassulásának és a középponttól való eltávolodásának a jele. Mindig pont akkor jelenik meg, amikor szükségünk van rá és addig marad, ameddig nem vagyunk képesek megérteni az üzenetét. ... A probléma megoldásának módja ugyanúgy bennünk van, ahogyan létrehozói is mi magunk vagyunk. A megértéshez ki kell tudnunk szakadni abból a nyomvonalból, gondolkodási módból, sémából, amiben döntően működünk. 

..

A változás feltétele annak a megértése, hogy nem mi vagyunk a megoldás kulcsa. Bár mi hozzuk létre az elakadásainkat, mégsem a mi kezünkben van a megoldás. A megoldás kibontakozik. Ahogyan maga az elakadás is létrejön, egyszerre megjelenik, ugyanúgy a megoldás iránya is megszületik bennünk. Ahhoz, hogy ezt elősegítsük le kell állnunk és meg kell változtatnunk a működésünk és a gondolkodásunk irányát és módját. Befogadóvá kell tudnunk válni, hogy kibontakozhasson bennünk egy új irány, egy új jelentés, egy megfejtési kód. Nem a ráfordított idő, hanem a megváltozott mód segít minket a kibontakozás és a továbblépés útján. ... Addig, ameddig el vagyunk foglalva az elakadás megfejtésével, az energia a probléma fenntartásra megy el. Amikor lemondunk a megoldásról és befogadóvá tesszük magunkat, megérkezik a világosság, megjelenik a válasz. A történet azonban még nem ér véget. Lépni kell, el kell indulni az új irányába. Vállalni kell a sötétből való kilépés kockázatát, az első lépések bizonytalanságát, az ugrás bátorságát."

.

( Sárvári György; Bardo Consulting )

.

"Erzsébet 55 éves, nyolc éve került az utcára, miután meghalt az élettársa. Tizennyolc éves kora óta áll pszichiátriai kezelés alatt, édesanyja halála után idegösszeroppanást kapott, az azóta eltelt évtizedekben rengetegszer meg akart halni. Altató nélkül nem tud aludni, de ha azt beveszi, halottakkal álmodik. A Táblás utcai átmeneti szállón beszélgettem vele még tavasszal. 'Mindig a halál jár az eszemben. Anyám, apám, mindenki meghalt, nincs senkim, csak négy gyerekem. Több mint egy éve a testvérem is meghalt, ő most azt mondta, május 19-én jön értem, mert már elég volt ebből a betegségből meg szenvedésből, gyere hozzánk, mert itt nagyon jó. Azt mondtam, hogy igen, elmegyek.'

Erzsébet esete egyáltalán nem egyedi. A hajléktalanság főbb okai között az anyagi problémák mellett a lelki eredetű sérülések és betegségek állnak, kialakulásuk hátterében sok esetben a sérült család, gyermekkorban elszenvedett, a felnőtt korig feldolgozatlan traumák vagy valamelyik szülő elvesztése áll. A tehetetlenség és az így kialakult elviselhetetlen létállapot miatt az egyén tudattalanul is olyan helyzetbe 'menekül', ahol már nincs helye a családi vagy párkapcsolati kötődéseknek, ilyen például a hajléktalanlét.

...

A cikkben szereplő Erzsébet tavaszi találkozásunk óta elhunyt, nevét megváltoztattuk."

.

( forrás : Akik két óriási csapást is kaptak az élettől; link )

.

.

( Fábián Juli and Zoohacker - Jazz and wine )

.

"Építs kunyhót vagy büszke termeket,
 fanyar vagy édes töltse serleged;
 életfádról a hervadt őszi lomb
 lassan, keringve hull, míg eltemet."

.

( Omar Khajjám, 1048-1131 )

.

"Az életút derekán vágyaink és félelmeink szimbólumai saját maguk ellenébe fordulnak át; hiszen ezután már nem az élet, hanem a halál jelent kihívást. A kör teljes és bezárul, az anyaméh sírjától a sír méhéig; kilátástalan, rejtélyes behatolás az anyag világába, mely rövid idő alatt szétolvad körülöttünk, mint ahogyan az álmok szertefoszlanak. Ami egyszer a saját, egyedi és egyéni, kiszámíthatatlanul veszélyes kalandunknak tűnt, az visszatekintve nem más, mint sztereotip metamorfózisok sorozata, amit a civilizáció ezer formájában milliók éltek már át előttünk a Föld minden szegletében a történelem évszázadai alatt."

.

( Joseph Campbell; 1904-1987 )

.