.
"Gyakran nem értjük, hogy miért ragadunk bele egy problémába, miért húzódik el egy nehéz ügy megoldása. Ilyenkor bonyolult észre vennünk, hogy milyen részben váltunk részévé annak a nehézségnek, amit meg szeretnénk oldani. Addig vagyunk a problémák fenntartói, ameddig meg nem értjük, hogy minden belőlünk táplálkozik és minden hozzánk tartozik. Addig hordozzuk a feladatunkat, ameddig meg nem haladjuk azt a működési módot, amivel létrehoztuk. A probléma árnyék. Önmagunk lelassulásának és a középponttól való eltávolodásának a jele. Mindig pont akkor jelenik meg, amikor szükségünk van rá és addig marad, ameddig nem vagyunk képesek megérteni az üzenetét. ... A probléma megoldásának módja ugyanúgy bennünk van, ahogyan létrehozói is mi magunk vagyunk. A megértéshez ki kell tudnunk szakadni abból a nyomvonalból, gondolkodási módból, sémából, amiben döntően működünk.
..
A változás feltétele annak a megértése, hogy nem mi vagyunk a megoldás kulcsa. Bár mi hozzuk létre az elakadásainkat, mégsem a mi kezünkben van a megoldás. A megoldás kibontakozik. Ahogyan maga az elakadás is létrejön, egyszerre megjelenik, ugyanúgy a megoldás iránya is megszületik bennünk. Ahhoz, hogy ezt elősegítsük le kell állnunk és meg kell változtatnunk a működésünk és a gondolkodásunk irányát és módját. Befogadóvá kell tudnunk válni, hogy kibontakozhasson bennünk egy új irány, egy új jelentés, egy megfejtési kód. Nem a ráfordított idő, hanem a megváltozott mód segít minket a kibontakozás és a továbblépés útján. ... Addig, ameddig el vagyunk foglalva az elakadás megfejtésével, az energia a probléma fenntartásra megy el. Amikor lemondunk a megoldásról és befogadóvá tesszük magunkat, megérkezik a világosság, megjelenik a válasz. A történet azonban még nem ér véget. Lépni kell, el kell indulni az új irányába. Vállalni kell a sötétből való kilépés kockázatát, az első lépések bizonytalanságát, az ugrás bátorságát."
.
( Sárvári György; Bardo Consulting )
