.
"Az Isten saját magát képes korlátlan számban lemásolni, hogy az univerzum bármely pontján egy vagy több példányban megjelenhessen, figyelhessen, cselekedhessen. Ezen másolatokat, lokális helytartókat nevezzük isteneknek, az isten fiainak és lányainak, angyaloknak. Mindaddig, amíg a szülőjük akaratát hajtják végre. Viszont ezek a kiküldöttek is bűnbe eshetnek, azaz különböző okokból önállósíthatják magukat, ugyanúgy szabad akaratúvá válva, mint az emberi teremtmények. Ekkor nevezzük őket bukottaknak, sátánoknak, démonoknak, ördögöknek. Mivel a szabad akarat lényege az, hogy szabadon eltérhet az isten szabad akaratától és akár azzal szemben is cselekedhet.
A szabad akarat maga az Istentől eredendő bűn, ami minden konfliktus és szenvedés forrása. Ahhoz, hogy egy bűnös lélek bejuthasson az Istennek országába (örök mennyország), üdvözülnie kell. Üdvözülés az, amikor a bejáratnál üdvözölnek, jelezve, hogy szívesen látunk itt. A szíves látáshoz viszont az kell, hogy betartsd a nálunk érvényes szabályokat, törvényeket, azaz egyet érts ezekkel, egy legyél ezekkel, együtt működj velünk (az Istennel és minden példányával). Tehát a mennyekbe jutásnak előfeltétele a szabad akaratról és az önállóságról való teljes, önkéntes lemondás (szabad akaratból újra az Isten akarat nélküli bábja leszel). Csak ez válthat meg a bűnös élettől és a bűnöktől. Ezért várja el a vallás a gondolkodás és mérlegelés, folytonos döntés nélküli vakhitet és totális engedelmességet, hogy a mennyországra tréningezzék vele a pácienseket. A gyermekek azért jutnak könnyen a mennybe, mert még nem elég fejlett az intellektusuok, elméjük a szabad akarat folytonos gyakorlásához. Az önállósuláshoz, aminek fontos tünete a tinédzserlázadás.
A Sátánok száma ismeretlen az univerzumban, de nyilván rengetegen lehetnek. És mind önfejűek, saját döntéseket hoznak, fütyülve az Istenre és a többi sátánra. Különbözők a céljaik, a tudásszintjük: azaz lényegében olyanok, mint az emberek. Híresen megbízhatatlanok, mert folyton meggondolják magukat."
( steery ; link )
