.
"Összejöhetek valakivel, akinek a társaságában kevésbé érzem szabadnak magamat, mint amikor egyedül vagyok. Hát, valószínűleg nem fogom azt választani; minek? Hacsak nem félek attól, hogy az egyetlen alternatíva az, hogy egyedül leszek, és akkor feláldozom a szabadságomat azért, hogy ne legyek egyedül.
De hát ezt mondhatnám egy kályhára : hogy, jaj de jó, nekem kell egy kályha, hogy melengessem magam mellette. De aztán azt mondom, kell a francnak a kályha, mert rabja leszek. Fát kell vágni, meg kell tömni, be kell gyújtani, vigyázni kell, hogy ne füstöljön, hát elvesztem a szabadságomat a kályha miatt.
Hát, a (Jean-Paul) Sartre az élete végén azt mondta, hogy ’onnan tudod, hogy valaki szeret, hogy szabadabbnak érzed magad a társaságában, mint amikor egyedül vagy’. Na, hát legyen ez az iránytűd!"
(Feldmár András, 2018)
.
