HTML

Friss topikok

  • Memento Mori: Az Időhöz kapcsolódó gondolatok igazán mélyen tudják érintik az ember lelkét, hisz tükröt tart a mulandósága elé... Kiváló meditációs objektum Baka István „Vadszőlő” verse is : megállítja a rohanót... (2021.12.03. 11:12) Hogy legyen értelme
  • Memento Mori: @látjátok feleim szümtükkel: :) nekem ez : www.youtube.com/watch?v=wYvxSwT1XR4 (2021.10.11. 20:36) Micsoda útjaim
  • látjátok feleim szümtükkel: @Memento Mori: Köszönöm, hogy teret adtál, és megoszthattam veled. (2020.11.02. 18:37) Érettségi 2020
  • Memento Mori: Köszönöm! :) (2020.11.02. 16:27) Ne várd meg, amíg rákényszerítenek
  • Memento Mori: @Kata`: Szia Kata`! Lehet, hogy ez a hozzáállás az egyik jellegzetessége a magyarok többségének és mint ilyen, nem valószínű, hogy érdemben változni fog. Önmagában ebből még nem feltétlen következne... (2019.03.27. 19:28) Mindig vezetőt akar

Címkék

álom (21) András (21) attila (22) béke (19) ég (19) egyedül (20) együtt (19) élet (64) elfogadás (15) elmúlás (63) emlék (35) energia (18) erdő (19) fa (22) fájdalom (18) fák (21) fehér (18) félelem (24) fény (37) fénykép (45) férfi (18) film (41) gyerek (18) György (17) halál (81) halálozás (17) hatalom (45) idő (79) kék (19) közös (16) lélek (62) Magyarország (15) múlt (33) napfény (20) (37) nyár (27) nyugalom (24) örök (29) ősz (27) pénz (19) pillanat (16) politika (41) sors (24) szabad (19) szabadság (28) szegény (15) szépség (18) szülő (17) társadalom (36) teher (16) tél (20) természet (38) (21) út (27) valóság (18) változás (33) végh (20) víz (37) zene (58) zöld (29) Címkefelhő

.

"Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk,
a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át
a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk,
olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép,
végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad
és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain,
tornyok fölé, olyik még visszanéz és látni vágy,
hullott almát a kertben, vagy egy bölcsőt talán
ajtó mellet, piros ernyő alatt, de késő már, gyerünk,
ahogyan a harangok konganak, mind ballagunk
mindig másként a csillagok mögött, a puszta körfalán,
ahányan végre így együtt vagyunk, mind elmegyünk."

.

( Weöres Sándor - Bolero )

Címkék: vers halál idő elmúlás véges Sándor Weöres

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://utel.blog.hu/api/trackback/id/tr117511610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása