.
"A gazdasági-politikai döntéshozó elit szemében a buszon-vonaton-metrón-héven-villamoson-trolin utazók az úgynevezett 'vesztesek', a leszakadó társadalmi csoportok. Szerintük a döntő többségük azért utazik így, mert már/még nincs elég pénze az autós egyéni közlekedésre; és nem pedig azért, mert annyira környezettudtos, ökogondolkodásúak lennének.
Ezen társadalmi csoportok érdekérvényesítő képessége (a helyzetükből adódóan) erősen közelít a semmihez.
Érdeküket - érdemi cselekvés szinten - nem is igazán képviseli senki azok közül, akik ténylegesen tehetnének a közösségi (lánykori nevén: tömeg-) közlekedés szolgáltatási színvonalának legalább szinten tartásáért, vagy színvonalának emeléséért.
Az 'utasbarát', mint fogalom legfeljebb kimondott/leírt lózung volt és maradt; ugyan ki gondolná komolyan az illetékesek közül? Talán diákként utaztak utoljára közösségi közlekedési eszközökön, azóta napi szinten céges (esetleg sofőrös) autón érnek révbe (ami önmagában nem baj, sőt; aki ki- vagy megérdemelte ezt a juttatást, az használja egészséggel, jól van az úgy). Csak az utasok által megélt hétköznapi valóság számukra onnantól egy távoli, idegen galaxis ködébe veszik. Talán lehetne másként is, de jelenleg szerintem nincs másként.
Ez pedig alapjaiban meghatározza, hogy mi történik, és még mi fog történni a közösségi közlekedéssel."
( 395395395; link )