.
"- Maga is hozott ajándékot?
- Hát kellett!
- Neve?
- Az ’ajándéknak’? Nem adtam neki nevet, nem kötődöm annyira hozzá… Ez ilyen pszichológiai teszt?
- Nem, a maga neve.
- Ja, Tóth János.
- Vannak-e tünetei?
- Hát… tegnapi számít?
- Minden tünet számít.
- Tegnap kicsit felgyorsult az anyagcserém…
- Kicsit? Milyen volt a széklete?
- Gyors.
- Állaga?
- … (közelebb tolja a dobozt)
- Mondtam, hogy nem fogadhatom el!
- Nem jó az edény?
- Kérem, még számos kollégája van odakint… Leírja a tüneteit vagy pedig saját felelősségére távozik?
- Most akkor ezzel mi legyen? Oda a dobozom?!
- Hát adja oda a kollégáinak- biztos örülnek majd neki! A kolléganőjénél is volt, most már jut majd mindenkinek!
- Nem kellene ezzel élcelődni! Nem könnyű egész napi szenvedés után ennyit összehozni…! Ebben elfér egy fél piskóta vagy két adag rakott krumpli. Ha maga kér valamit és én rászánom az éjszakámat, akkor legalább az erőfeszítést méltányolhatná!
- Maga egész éjszaka… csoki pudingot csinált nekem?!
- Hát… így is lehet mondani!
- Maga beteg?!?
- Igen, ezt mondom! Ezért hoztam ezt a… (mutatja a dobozt)
- Hát… összefüggésben van ez a munkakörével, mármint a betegsége?
- Lehet… a stressz, az ülő életmód..
- Na de hát ha jól értettem csak tegnap óta tapasztalja a tüneteket!
- Igen!
- Hát akkor hogy kizárjuk a komolyabb betegséget, szükségünk lesz széklet mintára. Ezt majd adja le a laborban… Írok hozzá egy beutalót.
- Ezt?! Nem túl kicsi ez?
- Mihez képest?
- Hát… (még közelebb tolja a dobozt)
- He-he-he-he… Nem mondja, hogy AZ van benne!?! Nem!
- Hát ha nem hisz nekem…! (kicsomagolja) Nézze meg! (a fedelét is leveszi)
- Jiűújjj! Azonnal vigye ezt innen!!! Harminc éve vagyok a szakmában, de ilyen undorítót még nem láttam!
- Mér’, hajszál van benne?
- Azonnal csukja be! Hát maga…, maga beteg!!
- Tudtam, tudtam!
- Vigye ki! Azonnal vigye ki! Háő… küldje be a következőt!
- Most akkor ezt ne hagyjam itt…?
- NE! Vigye ki! … Júj! Fúj!"
.
( Munkaügyek - 31. rész - Egészségügyi vizsgálat - 14:40-17:30 )