Áll a posta bejárata mellett, a lépcsők szélén, a fal mellett.
Nem szól, nem kér; újság az egyik kezében, a másik nyitva a tenyerével felfelé.
Mit csinálna vajon a pénzzel?
Nem mindegy?
És ha elinná, akkor mi van?
Ezt döntse el ő, ne én.
A szabad akarat nem játék, had tegye, amit akar, amit tud.
Meglepettnek és őszintén hálásnak látom, amikor a kezébe teszem a kétszázast.
Akármit csinál vele, azért a pillanatért már megérte.