.
"A délnyugati sarokban az ember az aranykorral már nem találkozik, mindössze csak eszébe jut, mintha a felhők emlékeznének. Teljesnek és oldottnak kellene lenni, de már híg és magtalan. Már nem alkotó föld, ahhoz öreg és szegény. Itt csak pihenni jó. Minden bizonnyal azért szegényedett el ennyire…