.
"A mindennapok ugyanazok maradtak, az emberek alapjában véve ugyanazt csinálják, ... ugyanazoktól a dolgoktól félnek, ugyanazokat a dolgokat vásárolják és ugyanazokkal az emberekkel ismerkednek. Nagy változások nincsenek, csak a politika és a sajtó kelti ezt a látszatot.
...
A politikai-gazdasági-kulturális rendszer, amit építettünk, ugyanis annyira tökéletesre sikerült, hogy kivette a kezünkből a saját életünk fölötti irányítást. A rendszer lételeme a kiszámíthatóság, erre kondicionál mindannyiunkat, és egyszerűbb is mindig azt csinálni, amit tegnap, tegnapelőtt meg azelőtt csináltunk.
...
A legrosszabb az egészben, hogy ez a rendszer már fel tudja kínálni a rendszeren kívüli választás illúzióját is, ez volt Trump, ez Orbán és ez volt a Brexit is. Úgy választhattuk ezeket az opciókat, hogy azt hihettük, ezek rendszerellenes opciók. De hogy ezek a választások is rendszeren belüli választások, jól mutatja, hogy nem hoztak lényegi változást, ezek az opciók is ugyanúgy a rendszeren belül tartanak bennünket, mert a társadalmi-gazdasági-politikai rend már a saját tagadását is képes termékként elénk tenni, kiterjeszti befolyását mindenre, amire egyáltalán gondolni tudunk.
...
A saját kényelmünk megtartása érdekében megkötött apró alkuk bezártak bennünket ugyanabba a pillanatba, és egyre kevesebb lehetőségünk marad kitörni ebből. Azzal ugyanis, hogy nem történik és nem is történhet semmi, nem jöhet semmi új, ami felforgatná a megszokott, de egyre fásultabban viselt fogyasztói kényelmet, tényleg megállt a történelem. A rendszer a kiszámíthatóság érdekében mindenkit igyekszik rávenni arra, hogy lényegében mindig ugyanazt csinálja, és egyre jobban is teljesít ebben, hiszen egyre többet tud rólunk, még nálunk is jobban tudja, hogy mit szeretünk.
...
A kockázattól való félelem teljesen átalakította a politikát is. ... A politikusok már nem azzal állnak az emberek elé, hogy felvázolják az általuk elgondolható legjobb világ képét, és elmondják, hogy szerintük hogyan juthatunk el oda (a világ jelenleg hatalomban lévő politikai vezetői közül ezt talán egyedül a semmilyen tényleges hatalommal nem rendelkező pápa csinálja, és ez sokat el is mond a jelenlegi állapotokról), hanem azzal, hogy felsorolják, mennyi veszély leselkedik a mostani életünkre, és elmondják, hogy minden oldalról támadott, folyamatos veszélyben lévő mindennapjaink rogyadozó rendszerét csak ők tudják egyben tartani.
...
Az a rendszer képtelen eredményesen fellépni a klímaváltozással szemben, ez bebizonyosodott minden esetben, amikor úgy tűnt, most aztán megpróbáljuk. Elvben mindenki egyetért azzal, hogy minél hamarabb el kellene érni a karbonsemlegességet, de nincs politikus, aki ezért veszélyeztetni merné a gazdasági növekedést, a legnagyobb cégek (és a legnagyobb szennyezők) érdekeit. A világ nagyobb része őrültnek tartaná a politikust, aki azzal kampányolna, hogy megadóztatná a kerozint és a légitársaságokat, hogy drágább legyen repülni, szennyezési adót vetne ki a nagy szállítócégekre, hogy ne lehessen többé olcsóbb az eszetlen károsanyag-kibocsátás árán idecipelt banán, mint a Kárpát-medencében termett gyümölcsök.
Igazából mi magunk vagyunk azok, akik túl gyengék vagyunk változtatni a világunkon, a rendszer csak egyre könnyebbé teszi nekünk a változás halogatását és elkerülését egészen addig, amíg szinte lehetetlenné válik az érdemi változást elgondolni is."
.
( Sarkadi Zsolt ; link )