.
"- Valósak azok a benyomások, hogy a magyar gazdaság most jobb pályán van, mint amiről két éve beszélgettünk, pontosabban annál, mint amire akkor számítani lehetett?
- A számok és a rövid távú kilátások nem rosszak, de a lényeget tekintve nem vagyunk jobb helyzetben,a hosszú távú kilátások pedig sokat romlottak, éljük fel a jövőnket. Évente az EU-ból kapunk 5-6 milliárd eurót, ami a reálnövekedésünk egy jelentős részét biztosítja. Ugyan adók szempontjából elvesztjük azokat, akik külföldön dolgoznak, de ők évi 4 milliárd eurót hazautalnak. Ez már 10 milliárd euró, a GDP 10 százaléka. Ez a gazdaság szempontjából egy ingyenes finanszírozási forrás, ami szemben egy hitellel, nem fizet kamatot, és nem kell visszafizetni. Ez történelmi távlatban egyedülálló helyzet.
- Több EU-független szektorban azért növekedést látunk.
- Mert 2005 és 2013 között stagnált a magyar gazdaság. Ha módosítjuk a gazdaságot a mezőgazdasággal, ami eléggé kiszámíthatatlanul változik évről évre, akkor 2010 és 2014 között is lényegében stagnált a gazdaság minden ellenkező híreszteléssel szemben. Tehát volt honnan nőni. Nem volt fogyasztás, nem voltak beruházások. Előbb-utóbb meg kell venni a rossz mosógép helyére a jót, és ez történik a cégeknél is. Ezért növekszünk most, én ebben nem látok gazdasági csodát.
- Meg tudna valamit azért dicsérni, vagy minden rossz, ahogy van?
- A devizaadósságunk csökkent. Ez a legjobb, ami történt, és ez részben tudatosan történt, ami dicséretes, bár a nagy részét ennek is a külföldi transzferek (EU és külföldön dolgozók), illetve a hitelleépülés oldotta meg, ami a beruházások visszaesése miatt történt.
- És mert nem akartuk, hogy az IMF diktáljon. Ez mégiscsak jó azért, nem?
- Emögött ott van az a józan politikai megfontolás, hogy nem szeretjük, ha valaki más mondja meg nekünk, hogy kell gazdaságot csinálni, pedig néha nem ártana meghallgatni.
- A költségvetési hiány is három százalék alatt van. Rég láttunk ilyet.
- Igen, de van mintegy 900 milliárd forintnyi különadó, ami a GDP 3 százaléka. A különadók nélkül számolva a költségvetési egyenleg mínusz 6 százalék körül lenne. Mi fizetünk különadót, és jelentem, hogy nem jó. A rendszer nemcsak azért fáj, mert mi fizetjük és mások nem, hanem azért is, mert ezek az adók a közteherviselés szerves, kiválthatatlan részei lettek, ami közgazdasági és morális nonszensz.
Közben ez a pénz hiányzik a mi beruházásainkból, a munkaerő-felvételből, a bővülésből, a bérekből, ami mind GDP-t termelne. A különadóként elszedett pénzt körbeküldik a gazdaságban, és megkockáztatom, hogy zéró többletnövekedést hoz. Ráadásul, aki újonnan itt fektetne be, az inkább nem fog, mert fél, hogy elveszik egy különadóval vagy más módon a pénzét. Ez nagyon káros.
Tehát nem igaz az, hogy az államháztartás organikusan jobb lenne, sőt, rosszabb: a közel 6 százalékos hiánnyal, a 80 százalék környékéről a GDP 80 százaléka környékére nem csökkentett államadóssággal nem haladtunk előre. Mindezt úgy, hogy a GDP közel 10 százalékára rúgó nyugdíj-megtakarításokat feléltük. Tehát a korrigált államadósságunk közel 90 százalék, és ha az évente 3 százaléknyi különadót is az állam a pénzek tulajdonosainál hagyja, akkor az államadósság már a GDP 100 százaléka fölött lenne. Ez a valós gazdasági tartalma az intézkedéseknek. A helyzetünk tehát nem javult, a beruházók megítélése romlott is, ami látszik a potenciális növekedésünk leromlásán is."
( Jaksity György, a Concorde alapítója; link ; kiemelés tőlem )
