"Ugyanaz a szív legbelül, ma merre hajt észrevétlenül;
ugyanolyan szép az a csillogás, Te kinek hazudtál valami mást;
ne sírj majd, ha nem leszek, lesz majd más, aki Rád nevet;
ugyanaz a fény, az a csillogás - csak az nem én vagyok, hanem valaki más."
(Ágnes Vanilla)