Napfényes, tavaszi délután, hegytetőre fel, biciklivel.
Egy ház mellett haladva hallom, hogy épp gyakorol valaki egy fúvós hangszeren, talán valami furulya-szerű lehetett.
Akadálytalanul jutott be a fülembe a hang, szétáradt bennem, a testem minden pontját egyenletesen öntve el.
Azt éreztem, hogy ha ezt a hangot hallanám halálom előtt utolsóként az életemben, elégedett lennék.